Beutazási feltételek magyar állampolgárok számára az EU tagállamaiba

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság,Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

2004. május 1-ét, majd 2007. január 1-ét követően a szomszédos EU tagállamokkal közös határszakaszokon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, illetve Románia) ugyan nem szűnt meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödött, illetve a magyar állampolgárok is használhatják az ún. EU sávot. (A belső határokon történő ellenőrzés teljes felszámolására, az ehhez szükséges feltételek teljesítését követően, néhány év múlva kerülhet sor.)

Az egyszerűsített ellenőrzés főszabály szerint a személyazonosság megállapítását, az úti okmány és a gépjármű gyors ellenőrzését, szemrevételezését jelenti. Az EU tagállamai állampolgárainak úti okmányaiba beléptető bélyegző elhelyezése nem történik. Amennyiben azonban a beutazóról rendelkezésre álló adatok szerint, vagy az érintett személy viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy veszélyezteti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetes vizsgálatnak is alávethető (az utazás céljára vonatkozó, ill. az anyagi eszközök meglétét bizonyító dokumentumok ellenőrzése, a beutazó adatainak a Schengeni Információs Rendszerben történő ellenőrzése, az adott személy járművének és egyéb tárgyainak megvizsgálása). A fenti okokra hivatkozva (közrend, közbiztonság, közegészség) - amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében - az európai uniós (magyar) polgár beléptetése is megtagadható.

Megváltoznak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályai is. Egyes esetekben - pl. túltartózkodás - a továbbiakban nem lesz elrendelhető magyar állampolgárokkal szemben ilyen korlátozó intézkedés. Ugyanakkor a kiadatási letartóztatás miatt körözés alatt álló, eltűnt vagy védelmük érdekében biztonságba helyezendő, a titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont magyar állampolgárok, továbbá a büntetőeljárások magyar gyanúsítottjai, tanúi, elítéltjei adatai továbbra is bevihetők és tárolhatók a Schengeni Információs Rendszerben, így beutazásuk korlátozható.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást. Az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EU tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak.

Ennek kapcsán arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EU-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi.

Erre jelenleg kizárólag Horvátország és Svájc esetében van mód, az új típusú, kártya formájú személyazonossági igazolvánnyal.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése előtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre.

A kiskorúaknak külföldi hivatalos ügyeik intézéséhez (pl. bejelentkezés, tartózkodási engedély beszerzése stb.), miután cselekvőképességük hiányzik vagy korlátozott, a szülők (törvényes képviselők) hozzájárulására (bizonyos ügyekben személyes vagy meghatalmazott útján való eljárására) lehet szükségük. A külföldi határőrizeti szervek különösen akkor vizsgálhatják a hozzájárulás meglétét, ha annak gyanúja merül fel, hogy gyermek jogellenes külföldre viteléről, gyermekkereskedelemről vagy a kiskorú érdekeinek másfajta veszélyeztetéséről van szó. Felhívjuk a figyelmet, hogy e szabályok tagállamonként eltérőek lehetnek, ezért előzetes tájékozódást javaslunk.

Az ezzel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a kiskorú vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők (másik szülő) magyarul és a meglátogatni szándékozott (és a tranzit) ország nyelvén készült (vagy fordítással ellátott) hozzájáruló nyilatkozatát a kiskorú külföldre utazásához, ottani tartózkodásához. A nyilatkozat tartalmazza a kiskorú, a kísérő és a szülő(k) adatait is (születési adatok), a kiskorú útiokmányának számát, a külföldi tartózkodás célját, helyét (cím, telefon), a meglátogatni kívánt személy vagy intézmény (iskola, tanfolyamszervező) adatait, elérhetőségét. A kiskorúak külföldi utazásának előkészítése során fordítsanak kiemelt figyelmet a célország (tranzitországok) szabályainak, helyi sajátosságainak, a megélhetési feltételeknek a megismerésére, a fogadó személy vagy intézmény megbízhatóságának ellenőrzésére. Az utazás előkészítésében az érintett országok külképviseletei, illetőleg a magyar konzuli szolgálat információkkal, tanácsokkal, a külképviseletek adatainak megadásával szívesen nyújtanak segítséget.

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

Megszűntek a külföldiek útleveleinek érvényességére vonatkozó nemzeti előírások (melyek általában megkövetelik, hogy az ott tartózkodás idejére és a tervezett elutazás időpontjától számítva még 1-6 hónapig érvényes útlevéllel kell, hogy rendelkezzen a külföldi) a magyar állampolgárokra csatlakozásunk után már nem alkalmazhatók. Mindazonáltal azt tanácsoljuk, hogy olyan útlevéllel induljanak útnak, mely tervezett külföldi tartózkodásuk teljes időtartamára érvényes.

A magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentes az EU tagállamaiba, továbbá letelepedési jogot élveznek és - a jogcímtől függő feltételek teljesítése után - kérhetik ún. EU tartózkodási engedély kiállítását. Magyar állampolgár azon harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Tanács vonatkozó rendelete alapján vízumköteles, családtagi státusza révén nem mentesül a vízumkötelezettség alól, azonban a vízumot díjmentesen kapja meg.

A bejelentkezési kötelezettség országonként eltérő lehet, ezért ebben a tekintetben javasoljuk az adott ország hatóságainak, magyarországi külképviseletének megkeresését.

A rövid idejű tartózkodás céljából beutazóknak (üzleti célból beutazók, turisták stb.), amennyiben baleset, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi
ellátásra szorulnak - az EU tagállam, melynek területén éppen tartózkodnak, a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett ellátást nyújt. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja (általában utólagos, biztosítók közötti elszámolás mellett), amelyiknél az illető személy ténylegesen biztosítva van (azaz általában a hazai társadalombiztosítás). Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen Európai Betegbiztosítási Kártyával, melyen a biztosító - a biztosítási jogviszony alapján - előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét. Az ingyenes vagy kedvezményes orvosi szolgáltatás csak a közegészségügyi ellátásra vonatkozik, s ennek körét a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Néhány esetben az orvosi ellátás egésze ingyenes, máskor csak egy része, és előfordulhat az is, hogy a kezelés költsége csak utólagosan igényelhető vissza. Ezért fontos a számlák és receptek megőrzése.
Bővebben:

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) letelepedési jogot élveznek az Európai Unió tagállamaiban valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia területén, és kérhetik az EU tartózkodási engedély kiállítását. A vízumkötelezett harmadik országból származó családtag, a letelepedési jog jogosultjával (a magyarállampolgár) való - letelepedési célú beutazása is - a nemzeti szabályoktól függően- vízumköteles lehet, ezért javasoljuk az adott ország magyarországi külképviseletének megkeresését.

Természetesen ez a szabadság nem korlátlan, csak a jogcímtől függő feltételek teljesítése esetén történik meg a tartózkodási engedély kiállítása. Az engedély érvényessége főszabályként öt év, de a tartózkodás jogcímétől függően ettől eltérő is lehet. Külön irányelvek szólnak a munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok, az önálló vállalkozók, az önálló vagyonnal rendelkezők illetve családtagjaik tartózkodási jogáról (irányelvenként eltérhet a családtagok köre is!). Valamennyi jogszabály a tartózkodási jog feltételéül szabja, hogy a letelepedni kívánó (a fogadó országban) teljes körű egészségbiztosítással, továbbá elegendő anyagi fedezettel rendelkezzen ahhoz, hogy tartózkodási ideje alatt ne szoruljon a fogadó tagállam szociális támogatásirendszerének szolgáltatásaira (lakhatása és megélhetése biztosított legyen). Ahogy a beutazás is, úgy a tartózkodási jog is korlátozható a közrend, közbiztonság, és a közegészség védelme érdekében. Az irányelvek szövege hozzáférhető az IgazságügyiMinisztérium honlapján.

Míg a diákokra, nyugdíjasokra, önálló vállalkozókra és az önálló vagyonnal rendelkezőkre, valamint mindezek családtagjaira vonatkozó irányelvek változatlan tartalommal érvényesülnek magyar állampolgárok esetében, a munkavállalókénti letelepedésre speciális szabályok vonatkoznak.

A régi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják az új tagállamok munkavállalóinak szabad piacra jutását. (Mindez természetesen a nem munkavállalási célból történő utazást, tartózkodást, az önálló vállalkozók szolgáltatásnyújtását, vagy a nyugdíjasok letelepedését nem korlátozza.)

Az átmeneti időszak szabályai szerint a csatlakozást követő első két évben a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák, de az esetleges korlátozás nem lehet szigorúbb, mint a csatlakozási szerződés aláírása, azaz 2003. április 16. előtt. Ennek keretében azonban a tagállamok saját hatáskörükben a munkaerő teljesen szabadpiacra jutását is biztosíthatják. A két év letelte után, vagyis 2006-ban a megállapodást automatikusan felülvizsgálják. Az a tagállam, amely két éven túl is fenn kívánja tartani az új tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat, a kétéves időszak letelte előtt köteles értesíteni erről a szándékáról az Európai Bizottságot. Amennyiben egy tagállam nem értesíti a Bizottságot, úgy a harmadik év kezdetétől a nemzeti jog helyett a szabad munkaerőmozgást biztosító közösségi jog lép hatályba az adott ország és Magyarország viszonylatában. Az ötödik év letelte után (2009-ben), amennyiben még mindig lennének tagállamok, amelyek nemzeti korlátozásokat alkalmaztak, elvileg további két évre meghosszabbíthatják azt, ha a magyar munkavállalók által keltett komoly munkaerő-piaci zavart tudnak igazolni.

Az Európai Unióhoz Magyarországgal egy időben csatlakozó országok közül Málta és Ciprus viszonylatában a régi és új tagállamok egyaránt megnyitják munkaerőpiacukat. A további hét Magyarországgal együtt csatlakozó ország esetében is megvalósul a kölcsönös piacnyitás, azzal, hogy amíg a 2+3+2 éves átmeneti időszak alatt még legalább egy jelenlegi tagállam korlátozásokat tart fenn bármely új tagállammal szemben, addig az új tagállamok egymással szemben élhetnek védőintézkedések alkalmazásával. Védőintézkedés azonban csak akkor foganatosítható, ha egy másik új tagállam állampolgárainak munkavállalása súlyos munkaerő-piaci zavarokat, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő.

A fentiekre figyelemmel azon jelenlegi tagállamok, amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kívánják kötni a magyar állampolgárok munkavállalását (azaz élnek az átmeneti mentesség lehetőségével), eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogi rendelkezésektől. Megkívánhatják munkavállalási engedély előzetes beszerzését, s a tartózkodási engedély érvényességét annak időtartamára korlátozhatják.

Arról, hogy mely tagállamok milyen korlátozásokat tartanak hatályban a magyar munkavállalókkal szemben, ld. részletesen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján itt...

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a 15 régi tagállamban alkalmazandó munkavállalási szabályokról országonkénti bontásban ad részletes tájékoztatást honlapján: itt...

Az Európai Unió hivatalos Foglalkoztatási Mobilitás Portálja az EURES: itt...

A munkavállalási célú beutazással kapcsolatos részletes szabályokról magyar nyelven itt... található tájékoztatás.

A tagállamok együttműködést folytatnak a nem kívánatos személyek belépésének és ott-tartózkodásának megakadályozásában is. Figyelemmel arra, hogy a nemkívánatos személyek belépésének megakadályozására csak a külső határon van lehetőség, a tagállamok egy közös nyilvántartásban tárolják az ezen személyekre vonatkozó adatokat, amelyek bármelyik külső határállomáson elérhetőek. Ennek értelmében egy tagállam határőrizeti szerve már a külső határon is megakadályozhatja annak külföldinek a belépését, aki egy másik tagállamban nem kívánatos személy (vele szemben kiutasítási vagy tartózkodási tilalmat elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti határozat van érvényben). Következésképpen az egyik tagállam hatósága által hozott intézkedés kihat a többi tagállam hatóságainak intézkedésére is, például illegális munkavállalás, az idegenrendészeti szabályok megsértése, túltartózkodás esetén.

A tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az egységes nyilvántartás és intézkedés mellett biztosítsák a külföldi jogainak és személyes adatainak védelmét. Ennek értelmében az érintett külföldi - és kizárólag ő - jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a vele szemben érvényben lévő beutazási vagy tartózkodási korlátozásról, tilalomról.

A fentiekre tekintettel azt tanácsoljuk, hogy az a magyar állampolgár, akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben korábban beutazási vagy tartózkodási, tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása előtt érdeklődjön az adott ország budapesti külképviseletén a beutazás lehetőségeiről. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyéről a rendszerben nyilvántartott adatok helyességéről meggyőződjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak vagy a bejegyzés jogalapja megszűnt. Javasoljuk, hogy ilyen esetekben forduljanak az adott ország megfelelő hatóságához.

A Schengeni Egyezmény rendszere a külső határok ellenőrzésekor nem csak a belépni szándékozó személyeket ellenőrzi, hanem meg kívánja akadályozni, hogy bűncselekményekből származó vagy bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható tárgyak átlépjék a határt. A schengeni térségbe belépő magyar állampolgárok ezzel az alapos ellenőrzéssel ott találkoznak, ahol először lépik át a közös térség külső határát.